hittan/mkcs/keret.doc

2006.06.05.

1 A lelki dimenzió

A legfőbb keresztény értékek Jézus életében mutatkoznak meg legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként az ő személyét és az őt példamutatóan követő embereket kell állítani, s Jézussal való minél személyesebb találkozáson át. Be kell mutatni, hogy mindez hogyan lehet a diákok életének részévé, és hogyan szólhat az ő nyelvükön. A nevelési program szerint:

a) Az iskolai felvétel (input) feltétele kell, hogy legyen a gyerek és családja nyitottsága a vallásos nevelés irányába. A felvételkor erősebben kell keresztény nevelést hangsúlyozni, tudatában lenni azonban annak is, hogy sokan nem ebből a környezetből jönnek. Ez utóbbiak közül azok felvétele támogatandó, akik egészséges családi héttérrel és világos vággyal érkeznek.

Diákjaink az idei évben elérték a kamaszkort. Ennek első elemei, hogy lelki programjainkon, mivel ezek "kötelezőek", néhányuk számára az ellógás vagy egyszerűen a nem-érdeklődés kimutatása virtussá vált. Ez akkor is fájdalmas, ha csupán néhány diákról van szó, még. Viszont jelzi, hogy alapvetően az egyházi, rendi iskolák alapvető dilemmáját elértük: hogyan lehet a lelki nevelést iskolai azaz kötelező keretben vezetni?

Az iskola alapkoncepciója szerint nem "versenyistállót" akar teremteni, hanem az életre felkészítő emberi és lelki képzést, mely az igazi alapja minden tudásnak és haladásnak. Ennek érdekében:

· diákokat motiváló széles emberi perspektívákat mozgató megmérettetés alaphelyzetét építi ki, hogy a diák tanulja meg megbecsülni saját és más értékeit, legyen valós önismerete és tapasztalata a kitartó munkáról;

· ezzel egyidejűleg olyan közösséget találjon, mely "gyengéket és erőseket" egyaránt egyenlőként visz magával, fogad el.

b) az érettségi idejére ("output") a jezsuita diáknak nyitottá kell válnia a hitbeli növekedés előtt:

· megosztáson keresztül, miután megtapasztalta a közösségi szellemet, melyet a kölcsönös tisztelet, dialógus, türelem, megbocsátás, szolgálatkészség, önfeláldozás, elköteleződés és köszönet erősít fel benne.

· a csend és ima megtapasztalásán keresztül, miután megtapasztalta az egyéni és közösségi ima különböző fajtáit.

· a reflexión keresztül, miután elmélyült a Szentíráson és az Egyház teológiai és szociális tanításán. Ez erősíti benne a megértést, elfogadást és elköteleződést, hogy másokért élő emberré válhasson.

· az elköteleződésen keresztül, miután tudja a gyakorlatban, hogy mit is jelent az, hogy "a keresztény hit az igazságot szolgálja", és megtapasztalta az elköteleződést néhány konkrét szociális tevékenységben.

Így tudjon "mit kezdeni életével", mindazokkal az adottságokkal és talentumokkal, melyekkel ő és csak ő bír. Épüljön fel benne egy olyan pozitív kép a világról, közösségről és az életről általában, melyben szívesen vállalja a felnövekvés útját. A fenti elvek alapján alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelés tart. Ennek alapja az ajándék jellegű hit, amit e dimenzió erősíthet, és amelyre támaszkodhat.

c) A "lelki dimenzió" csak akkor valósulhat meg, ha a többi dimenzióval együtt teszünk érte: A tanulmányi dimenzió; Szociális dimenzió; Kulturális dimenzió; Sport és szabadidős dimenzió; személyiségfejlődés dimenziója; A dimenziók "realizálódásának" pozitív visszajelzője és mérője az iskolai ponttáblázat, mely éppen e téren mutat túl a tanulmányi elvárások és motiválás szűkebb határán.

A személyiségfejlődéssel, a nemiséggel és erkölcsi neveléssel kapcsolatos nevelés a fentieken túl a hitnevelés fontos kísérő témái. Ezek megjelennek a hittanórákon túl a közösségi szombatok, lelkigyakorlatok, kisebb kurzusok, stb. keretében.

1.2 Iskola mint atmoszféra

a) A hittanári munkacsoport: havonta egy megbeszélés, lehetőleg egy előre felvetett kérdéssel és aktuális megbeszélésekkel. (Idekapcsolódik a zenei és művészeti képzést végző tanárok csoportja is!) havi megbeszélésekbe bekapcsolódnak a hittanárok, a zenei és művészeti oktatást végzők, illetve a jezsuiták. Témájában mindig egy tágabb elvi kérdéskör megbeszélését és aktuális dolgok egyeztetést foglalja magában. Alkalmanként fontos egy bővített pasztorális munkacsoporti megbeszélés is, melybe beletartozik az ifjúságvédelmi felelős, cserkészcsapat vezetői, ministránsok vezetői, és minden ehhez kapcsolódó terület kísérője.

b) A gimnázium bizonyos magatartásformákat kíván meg: étkezések, kommunikáció (köszönés, viselkedés..)

c) A magatartásformák rögzüléséhez és hitbeli elköteleződés elmélyüléséhez segít:

· tanárok és nagyobb diákok példája (tanárok lelki és teológia képzése)

· Jezsuita közösség megjelenése: szeretnénk mint közösség erősebben megmutatkozni. Hisszük, hogy ez világosabbá teszi karizmánkat, erősíti a diákok és tanárok mindennapi elköteleződését és "jezsuita" gimnázium forrásainak megközelíthetőségét.
* a nem felszenteltek erősebb bevonása a pasztorális munkába (hittan, áldoztatás, stb.)
* több jezsuita vendég meghívása és bekapcsolása - akárcsak rövidebb ideig a gimnázium életébe.
* a jezsuita szentek hangsúlyozottabb megünneplése, különösen Xavéri Szt. Ferenc idei jubileuma (mise, megemlékezés...)

· A hit - fizikai - életterét adja kápolna a kollégiumban. Ennek tartalmi megtöltéséről szól az iskola és kollégium, mint programadó. Fontos, hogy a kápolna valóban folyamatosan díszített, rendezett és egyben otthonos legyen. Ennek gazdája a kollégium, felelőse P. Holczinger.

d) Testvéregyházak: A katolikus (római és görög) többség mellett fontos a református, illetve evangélikus jelenlét. Ezáltal kell a diákoknak megtapasztalniuk a keresztény egységet, a közös hiten alapul elfogadást,
mely alapja lehet későbbi közös fellépésének. A gör. kat. és a protestáns csoportot lehetőség szerint egy-egy osztályba koncentráljuk, így bontottak a hittanórák is.

• Ezek saját kialakítását teszik lehetővé a gk és ref. hittanterem.
• Iskolánk célja, hogy e közösségek erősítsék egyházhoz-tartozási tudatukat, tartsanak saját összevont lelki napokat, de mutatkozzanak is meg a kat. előtt: az ökumenizmus erősítése érdekében decemberben (Szent Miklós napján) iskolai részvétel a görög liturgián, januárban (az egyetemes imahét keretében) közös részvétel egy református igeliturgián.
• A havi diákmisén való részvétel a nem katolikusoknak is, mint közösségi alkalom, elvárt. A keresztvetés és térdhajtás helyett tudatosan alkalmazzák a felállást és főhajtást.

1.3 Az iskolán belüli programok

a) oktatás: hittan (egyeztetés osztályfőnöki, történelem, magyar nevelési koncepcióval; órakeretben, heti óra: 2)

b) Nevelés általában:
a. Osztályfőnöki órák. Minden munkahét az osztályfőnöki munkacsoport megbeszélésével kezdődik. Ez biztosítja, hogy a hét egységes nevelési program szerint haladjon. Lényegesen javul a diákok és a tanárok közérzete, ha a tanárok fellépése összehangolt, egységes és átgondolt. Az osztályfőnöki órák a nevelés terén valósítsák meg az átgondolt fokozatosságot, legyenek gyakorlatiasak és segítsék elő a gyermekek öntevékenységét.
Ehhez szükséges külsős előadók meghívása, és egészében az osztályfőnökök sokkal fokozottabb segítése, felkészítése az osztályban folyó beszélgetésekre.
b) A közös szülői értekezletek lelki és pedagógia bevezetővel segítsék elő, hogy a szülő kellő tájékozottsággal és bizalommal legyen az iskola lényege, ebből fakadó intézkedései, elvárásai és céljai iránt.
c) "Szülői Fórum": a szülői munkaközösség nyitott találkozóin negyedévente egy egy nevelési téma kerül előadásra és megvitatásra. A szülői értekezlettel ellentétben ez egy informálisabb keretet tesz lehetővé, kisebb létszámmal és egy konkrét téma körül mozogva.
d) A havonkénti közösségi szombatok, valamint az évközi és nyári kirándulások erősítsék a diákok keresztény elkötelezettségét, összetartozás-érzését és identitását. Igény esetén ebben több egyéni kezdeményezőkészséget kapnak az osztályok.

c) Pasztorális programok (részletes feladatok és felelősök külön)
* Adventi és nagyböjti lelki napok az előadó megválasztásában, a tartalom, a forma és hangvétel kérdésében kövessék a diákok életkori sajátosságait, lelki életük periódusait. A diákok az évek során ismerkedjenek meg különböző lelkiségi hagyományokkal, ezek között a szent ignáci Lelkigyakorlat dinamikájával. Ezeken a kialakult kereteknek megfelelően kiscsoportos – szentjánosbogaras tapasztalatra építő – sok önismeretet és közösségfejlesztést szolgáló használó formát alkalmazunk, alkalmanként frontális formával keverve. Kísérői az előre elkészített programkeretbe bevezetett tanárkollegák és nagyobb diákok.
* Lelkigyakorlat: A 8-12. évfolyam számára összevontuk a már kevéssé hasznos két önálló lelki napot egy csendes hétvégébe. Ekkor osztálykeretek (!) között mennénk ki velük Miskolcon kívülre (alapvetően a kurtabérci iskolai nyaralóba) egy másfélnapos közösségi – lelki együttlétre. 11-ben ez 2,5 napra bővül, 12-ben pedig egy zarándoklati formát vehet fel. Kísérői: egy hosszabb együttgondolkodásban és együttműködésbe összekapcsolódó kisebb csoportok.
* A Miselátogatás hetente, a saját közösségbe, elvárás minden diákunktól.
* Az iskolai havi diákmisék vegyék figyelembe az életkori sajátosságokat. Kívánatos, hogy a havonkénti diákmise (a kicsik esetében főleg) tartalmilag és érzelmileg elérje a szülőket is, hogy ezáltal a család-pasztoráció egyik lényegi forrása legyen. Az első négy évfolyam diákmiséje (ami inkább családi szentmise jellegű legyen, hozsanna énekekkel) és a felsősöké (gitáros zenei hátérrel) külön kerül megünneplésre. A diákmisén szolgáló ministránsok 5-8. évfolyamon osztályváltó rendszerben szolgálnak, 9-12 évfolyamon állandó ministráns csoport kerül felállításra.
* A havonta esedékes osztálymisékben a diákok ünnepeljék külön az eukarisztiát olyan szentmise keretében, ami az ő élményvilágukat megérinti, amit sajátjuknak éreznek. A rendszeres osztály-szentmisék az egyén és az osztályközösség kereszténnyé formálódásának alapvető színterei és jelenthetnek kisebb közeget a liturgia személyesebb megélésére. Ennek szervezője az osztály hittanára, aki – ha nem pap – erre előre felkéri egy papot.
* Imaapostolság: a kápolna falára kitehetőek legyenek imák, kérések, melyek mint egy 'siratófal' működnének, hogy azokért a mások is imádkozhassanak. Természetesen itt kerüljenek elhelyezésre az egyetemes imaszándékok is. (P. Ádám)
* Iskolarádió: kihasználva a technikai adottságokat és építve a korábbi tapasztalatokra
** folytatódik a reggeli evangélium felolvasás, illetve elmélkedés és ima az első becsengetést kővetően.
** októberben e keretben egy összefüggő, rövid rózsafüzér elmélkedés kerül beolvasásra. Ezt és a tanárok számára egy „felvezető” kis anyagot P. Ádám készíti elő.
* Rorate misék: kis változással folytatódik: nem alsós-felsős két nagy tömbben, hanem hétfő: 5-6; kedd: 7-8; csütörtök: 9-10, péntek: 11-12 vesz rajta részt. Mindig – mind a havi diákmiséken egy osztály készíti azt elő. Szerdán (kollégiumi mise) illetve a szent Miklós napi görög liturgia napján nincs közös!
* Önismereti csoport (5. évf.) Miklós Imréné
* hétköznapok lelkigyakorlata a X-XII évfolyam diákjai számára (RTK, FoT, JuZs)

d) Személyes lelki kísérés:
Iskolalelkész: P. Ádám János SJ elérhető beszélgetésre a kollégiumban lévő beszélgető szobában.

e) Külső aktivitások:
* szociális és karitatív programok önállósodva beépülnek a Máltai-Arrupe csoport munkájába.
* Plébánia életbe való bekapcsolódás (kórus, gyerekfoglalkozás a vasárnapi igeliturgia alatt)
* szünidei lelkigyakorlatok és programok (Szentjánosbogár táborok, ifj. zarándoklatok; lelkigyakorlatok, stb.)

2. A család partnersége

a) szóban (támogatni indirekten, beszédtémába hozni)

b) és tettben (közös programok, műsorokban való részvétel)

c) A család kisérése: nagyböjti felnőtt katekézis

d) Mindennapok lelkigyakorlata

e) Öregdiákok megszólítása és terelése az egyetemi lelkészség felé

3. Szellemiség és módszer

3.1 Szellemiség: jezsuita nevelés néhány idevonatkozó alapelve:

a) életre, örök életre való felkészítés a cél (miként tudják majd a diákok képzésüket "Isten dicséretére és szolgálatára felhasználni" (Ign.Ped.37)

b) "szabadon tudja adni önmagát" (felelősség és hűség); "szabadon hittel munkálkodni az igazi boldogságért" (40)

c) értékre irányított (önmagunk és a világ valós ismeretével) 49-

d) Krisztusra irányított, megfelelő lelkipásztori kisérést biztosít, gyakorolja a hitet személyes és közösségi megnyilatkozásaiban (59-)

e) Tevékeny életelköteleződés, igazságosságot megvalósító hitet szolgálja

3.2 Jezsuita nevelés módszertanából adódó néhány szempont:

a) átható csodálkozás szelleme hassa át a nevelés egészét (36)

b) korosztályi differenciálás

3.3 A tanári kar lelki kisérése

a) A főállású tanárok esetén felvételi szempont a keresztény cselekvő elköteleződés. Ez a tanárok egy része esetében láthatóvá is válik a diákok számára (miséken való részvétel, órai megnyilvánulások, stb.)

b) A tanév megkezdése előtt a tanári kar egy kétnapos lelki programon vesz részt. Ennek célja, hogy az év eleji összerázódáson túl lelki töltést adjon a jezsuita szellemiség, vagy szorosabban pedagógia egy témájához is kapcsolhatóan kidolgozott téma. 98/99-ben: szabadság, 99/2000-ben: megbocsátás és újrakezdés; 2001/2002: cura personalis; 2002/2003 közösség, 2003/2004: Missziónk, 2004/05: Magis - reflexió

c) A tanárok közül először 2002. nyarán vettek részt néhányan szentignáci lelkigyakorlaton, amit szeretnénk folyamatosan újra és újra felkínálni. A nyári szünetben tanári személyesen irányított lelkigyakorlat felkínálása (Nemes Ö)

d) Tanári tanúságtétel: erősebben elvárni a diákmiséken való jelenlétet és folytatni a tanárok bevonását az 5-7. évfolyam diák lelki napjaiba.